Dr. Gaál Botond honlapja
Igehirdetés Veronka és Jóska esküvőjén
Kedves Veronka és Jóska! Drága Gyermekeim!
Az esküvői istentiszteleten elhangzó igehirdetés nem valami búcsúbeszéd, vagy a család „elbocsátó szép üzenete”, még inkább nem valami egekbe szárnyaló bölcs szónoklat a házasság szépségéről, hanem Isten üzenete Hozzátok, megszólító szava egy fiatal párhoz, akik ő elé vitték közös döntésüket és arra áldást kérnek. Így jöttetek ide Ti is, és most igéjén keresztül Isten szól hozzátok onnan felülről való ajándékként. Itt ismertétek meg egymást ebben a templomban egy karácsonyi istentiszteleten és most ide jöttetek vissza, hogy az áldást is Tőle kérjétek házasságotokra.
Tudom, láttam, nagyon szépen készültetek erre az alkalomra. Még a hitvalló őseitekre is gondoltatok, hiszen a menyasszonyi ruhán a Lorántffy Zsuzsanna korabeli egyszerű díszítés sejlik föl, a vőlegényi Bocskai öltözet pedig magáért beszél. Tapasztaltam, hogy hitben kértétek el egymást a ti teremtő Atyátoktól. Nagyon sokszor olvastátok együtt a Szentírást, sőt egymás számára is és a szeretteitek számára is ajándékként igei üzenetet készítettetek. Olyan sokat számláltatok elő, hogy szinte azt gondolná az ember, már nincs is több ige a Bibliában, amelyet az esküvőtök istentiszteleti alkalmán felolvashatnánk. Egy gyönyörű igét választottatok egymás számára Ruth könyvéből: „Ahova te mégy oda megyek én is, ahol te megszállsz, ott szállok meg, néped az én népem és Istened az én Istenem.” (Ruth 1,16) – Lehet-e még ennél is szebbet választani? Igen. Én éppen ezért olvastam a korinthusi levél üzenetét. Pál apostol szépen leírja, hogy mindnyájan kaptunk nagy-nagy ajándékokat a mi teremtő Istenünktől, és azt kéri, hogy ezeket a kegyelmi ajándékokat használjuk is egymás gazdagítására, hitben való épülésünkre. Amikor az apostol mindezeket csodálatos bölcsességgel elmagyarázza a gyülekezetnek, valósággal fölrajzolja eléjük azt, hogy mit jelent egymással keresztyéni lelkületben élni, akkor még szebb színekbe mártja az ecsetjét, és fölfesti, megírja a történelem egyik legszebb himnuszát azzal, hogy még különb utat is tud mutatni. Ezt a szeretet-himnuszt olvastuk most: „Ha emberek vagy angyalok nyelvén szólok is, szeretet pedig nincs bennem, olyanná lettem, mint a zengő érc vagy a pengő cimbalom.” Miért mondja ezt Pál? Hát olyan szép tud lenni egy megpendített húr a gitáron vagy a zongorán. Vörösmarty pedig gyönyörködik a hegedű húrjának zengésében. Próbáljuk megérteni, mit akar kifejezni Pál. Amikor Veronka még I. osztályos kislány volt Amerikában, egyszer elmentünk a Delaware folyóhoz és felmentünk a híres Ringing Rocks nevű magaslatra. Ott találtuk a csengő-bongó sziklákat, s amikor a magunkkal vitt kalapáccsal megpendítettük bármelyik sziklát, oly szépen zengő hangot adott. Mintha harangoztak volna. Gyönyörködtünk e természeti csodában. Szép volt az a hang, mint a cimbalomé is szép, de ezek a hangok egyszer lecsengenek, elmúlnak. Erről beszél Pál apostol is. Ha szeretet nincs bennem, olyanná lettem, mint a zengő érc vagy pengő cimbalom. A szeretet azonban nem ilyen múló dolog. A szeretet a földi dolgoknál sokkal nagyobb, mert soha nem múlik el.
Aztán Pál még fokozza is és leírja, hogy a szeretet türelmes, jóságos; a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a rosszat. … Mindent elfedez, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr. Ez olyan nehéznek és soknak tűnik, de az apostol oda teszi azt is, hogy hol van ennek a szeretetnek a forrása. Ha csak a földi dolgokban reménykedünk, ha csak erre a világra tekintünk, akkor mindig töredékes lesz mindenünk, nagyon messze lesz a tökéletestől, de ha Istennek a hozzátok való szeretetét és jóságát nézitek, akkor erőt nyertek közös életetekhez. Mert a szeretet soha el nem fogy! Ez már az isteni szeretetre vonatkozik, amely forrásból bármennyit lehet meríteni, végtelen marad, elegendő lesz mindvégig.
Van tehát még az emberi szeretetnél is nagyobb, amellyel Isten szeret benneteket. A görögök-latinok éppen a keresztyénség hatására már nagyon régen megfogalmazták ezt: Primus actus voluntatis Dei est amor. Isten szándékának első tényleges megnyilvánulása a szeretet. Ő előbb szeretetett titeket, mert ide vezetett benneteket az ő házába, hogy egymásra találjatok. Ez volt az ő tervében, és ezt az isteni szándékot kerestétek ti is az ő igéjében, amikor hittel döntöttetek egymás mellett és egymásért. Vállaltátok egymást, s ez a döntés lehet egy nagyon szép házastársi hivatás.
Aztán a legszebb és legsúlyosabb mondat is elhangzik: „Három dolog marad meg örökké: a hit, a reménység és a szeretet; ezek közül pedig legnagyobb a szeretet!” Mert ha az igazi szeretetet keresitek, azt Istennél fogjátok megtalálni a Krisztusban megmutatott szeretete által.
Kedves Veronka és Jóska! Én aligha tudok annál szebb prédikációt mondani, mint amit Pál apostol megfogalmazott. De nincs is erre szükség, mert szólhatok én angyalok nyelvén, vagy akármilyen szép beszédet is intézzek hozzátok, benne marad mindig az emberi gyöngeség és elégtelenség. Ezért figyeljünk ismét Pálra, midőn azt mondja, hogy amikor gyermek voltam, úgy szóltam, mint gyermek, amikor pedig férfiúvá lettem, elhagytam a gyermekhez illő dolgokat: döntöttem és megláttam az ő útját, és most már látom az ő vezetését. Megláttam, hogyan teljesedhet ki az életem! Még akkor is, ha most homályosan és töredékesen ismerem őt, de olyan az életem, mint aki látja a láthatatlant, mint aki tudja, hogy egykor színre-színre fogom látni azt, mi az én igazi valóságom. Ezért azt tudom mondani, hogy eddig én prédikáltam nektek, de mostantól prédikáljatok ti. Az én szavaim csak töredékes beszédhez hasonlítanak és elégtelenek ahhoz képest, amit Istenben bízva meg lehet élni. Ezért mondom, hogy ezután prédikáljatok ti ketten, együtt, arról, hogy Isten jóságos és szeretett benneteket, amikor egymáshoz vezetett. Ezt éljétek meg és mindenek ellenére, a bajok, gondok, örömök közepette vállaljátok egymást és éljetek szeretetben, s ez lesz a legszebb prédikáció, amit az emberek láthatnak. Veronka, ez az otthonotokból hozott szeretet fog megmutatkozni, kisugározni az orvosi hivatásodban. Jóska, a te életedben pedig a sok emberrel való bánás gyakorlatában válik valósággá mindaz, amit Pál apostol most a szívetekre helyez. Nem szavakkal lehet elmondani a legszebb igehirdetést, hanem tettekkel, az életetek útján lehet megírni. – Hadd mondjam el nektek is, amit régenében én magam fordítottam egy Gibran nevű költőtől. A szeretet titokzatos, de mégis valóságos erejéről, működéséről szól a vers: „Az ember életét és munkáját a szeretet teszi láthatóvá. Ha nem tudsz szeretettel dolgozni, s csak kedvtelenül végzed azt, jobb abbahagynod, s inkább alamizsnát kérni azoktól, akik örömmel végzik munkájukat. Mert ha közömbösséggel sütöd a kenyeret, keserű kenyeret fogsz sütni, amelytől az ember félig éhes marad. És ha haraggal sajtolod ki a szőlőt, a haragod mérget csepegtet a borba. És ha bár úgy énekelsz is, mint egy angyal, de szeretet nincs az énekedben, eltakarod az életnek szép hangjait az emberek fülétől. DE MIT JELENT SZERETETTEL CSELEKEDNI? – Szőni egy ruhát a szívedből húzott szálakkal, mintha azt a ruhát éppen a te kedvesednek szőnéd. Építeni egy házat a szeretet melegségével úgy, mintha abban majd a te szerelmed lakna. Úgy vetni a magot szerető gondoskodással és learatni a termést örömmel, mintha annak gyümölcsét éppen a te kedvesed enné majd. Úgy formálni minden reád bízott dolgot, hogy abból érezhető legyen a te jó lelkednek sugárzása.”
Ezért legnagyobb a szeretet, mert sokszor láthatatlannak tűnik, mégis felülír mindent, és csak később fog meglátszani mindazok életében, akiknek az életébe beleszőttétek a ti szeretetek fonalait. Így fog egymásban kiteljesedni az életetek, és így fog egymásban beteljesedni a jövőtök. Higgyétek el, bármilyennek is nézzen ki ez a világ, igaza van Pál apostolnak, mert valóban legnagyobb a szeretet, ugyanis a Krisztusban megmutatott szeretetet nem lehet felülmúlni. Pál azt mondja, hogy „minden Őbenne áll fenn”. Istennek a szeretet-rendje ez, amely áthat mindeneket, mindent elfedez, mindennél hatalmasabb. Erre a rendre építsétek a házasságotokat, mert tetszett neki, hogy a férfi és a nő egymásban és egymással váltsa valóra és teljesítse ki, amire elhívta őket az ő szerető és gondviselő Istenük. Azt kívánjuk, hogy ezt a kiteljesedést és beteljesedést ajándékozza nektek az Úr. Ámen.